Ha egy egyenlőszárú háromszögben meghúzzuk a szárak által közrefogott szög felezőjét, akkor az a háromszöget két egybevágó háromszögre vágja. Ebben az esetben a szögfelező egyben szimmetriatengely is és a szemközti oldalnak felező merőlegese. Figyeljük meg Tovább Hérón képlet Hérón görög matematikusról elnevezett képlet segítségével a háromszög területe könnyen kiszámítható a három oldal ismeretében. A Héron képlet: \( t=\sqrt{s(s-a)(s-b(s-c)} \) ahol s a háromszög kerületének a fele, azaz \( s=\frac{a+b+c}{2} \). Ezt az összefüggést valószínűleg Arkhimédész fedezte fel, de Hérón bizonyította be elsőként. A képlet levezetése: Induljunk ki a háromszög Tovább Pitagorasz tétele 2018-04-18 A Pitagorasz tétel a geometria, sőt talán a matematika egyik legközismertebb tétele, amely a derékszögű háromszög oldalai közötti összefüggést mondja ki. Pitagorasz tétele: A derékszögű háromszög befogóira emelt négyzetek területeinek összege egyenlő az átfogóra emelt négyzet területével. A mellékelt ábra jelölései szerint: a2+b2=c2.
A háromszög súlypontja Ez a szócikk a súlypont mértani értelmezéséről szól. A fizikai értelmezéshez lásd a tömegközéppont szócikket! A geometriában, síkban egy síkidom súlypontján a síkidomot egyenlő elsőrendű nyomatékú részre osztó egyenesek metszéspontját nevezzük. N dimenziós esetre általánosítva: az test súlypont jának azon N-1 dimenziós hipersíkok metszéspontját nevezzük, amelyek -et egyforma elsőrendű nyomatékú részre osztják az N dimenziós térben. Egyszerűbben megfogalmazva, összes pontjának " átlaga ". Egy fizikai test mértani súlypontja egybeesik a tömegközéppontjával, ha a test állandó sűrűségű. Az állandó sűrűség elégséges, de nem szükséges feltétel. A háromszög és a tetraéder súlypontja [ szerkesztés] A háromszög súlypontja a súlyvonalak (a csúcsokat a szemközti oldalak felezőpontjával összekötő vonalak) metszéspontja. A súlypont a súlyvonalakat 2:1 arányban osztja úgy, hogy a csúcstól távolabb van. Ahogy a jobb oldali ábra mutatja, a súlypont az oldal és a szemközti csúcs közötti merőleges távolság 1/3-ánál található.
Ebből következik, hogy és is épp -ben metszi egymást. Az eddigiekből a tétel állításai következnek. 26. tétel (Magasság- és befogótétel). Az derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság talppontja legyen, és. Ekkor, és. Bizonyítás. Tekintsük 19. ábrát, az hegyesszögeit jelölje és a szokásoknak megfelelően. Az -ben van egy szög és egy derékszög, így, és. Hasonlóan kapjuk, hogy, s így természetesen is. A három hasonlóságban a megfelelő oldalak arányának egyenlőségéből kapjuk rendre, hogy, és. Ezeket átrendezve a tétel állításai következnek. A hasonlóságok elemi alkalmazásainak egyik legszebb tétele a következő. 27. tétel (Feuerbach-kör). Egy (hegyesszögű) háromszögben a magasságok talppontjai, az oldalfelező pontok, és a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszok felezőpontjai mind illeszkednek egy körre! Az érdeklődő olvasók a hasonlóságokon alapuló bizonyítást megtalálhatják például itt.
Háromszög súlyvonalai és súlypontja - YouTube