Nem spontán népi akció, nem a 42-es hidegnapok miatti bosszú, hanem jó előre kitervelt és módszeres kíméletlenséggel végrehajtott népirtás, az őslakos vajdasági magyarság lefejezése. A megmaradt halállistákon a kivégzettek nemzetiségét is feltüntették. Egész települések magyar lakosságát vitték a kivégzőhelyre. Bűntelen emberek kerültek fel ezekre a szörnyű listákra. Semmi mást nem tudtak fölhozni ellenük, minthogy magyarok voltak. " A falvakból összeszedett férfiakat és asszonyokat nem végezték ki azonnal. Haláluk előtt kíméletlenül összeverték, majd középkori kegyetlenséggel megkínozták őket. Vicsek Rozália túlélő a következőképp emlékezett: "Az anyám kinn feküdt az utcán, össze volt verve, meg volt halva. Addig verték, míg meg nem halt. A kezeit az ajtónyílás közé rakták, a körmei le voltak szakítva, folyt a vér mindenfelé. Mikor hazamentem, azt hittem nem bírom túlélni. " (sírás). Légvári Sándor túlélő elmondta, hogy "1944 őszén agyonverték apámat. Úgy verték agyon, hogy bevitték a földvári községháza tűzoltólaktanyára és mikor édesanyámat is bevitték, akkor már ő is össze-vissza volt verve.
Bekérette az olasz kormány hétfőn Horvátország római nagykövetét, miután éles szóváltás keletkezett a két ország vezetői között a második világháborúban a jugoszláv partizánok által meggyilkolt több ezer olasz miatt a ma Horvátországhoz és Szlovéniához tartozó területeken. Giorgio Napolitano olasz elnök a hét végén etnikai tisztogatásnak minősítette mintegy 15 ezer olasz lemészárlását a jugoszláv partizánok kezétől, 1943 és 1945 között. Azt mondta, hogy a tömeggyilkosságokat "vérszomjas gyűlölet- és örjöngéshullám, valamint szláv bekebelezési tervek motiválták". Válaszul Stjepan Mesic hivatala hétfőn nyilatkozatot adott ki, kifejezésre juttatva a horvát elnök "kellemetlen meglepetését" Napolitano kijelentéseinek tartalma és hangvétele miatt. A nyilatkozat szerint "lehetetlen nem észrevenni a nyílt fajgyűlölet, a történelmi revizionizmus és politikai revansizmus elemeit ezekben a kijelentésekben, melyek nehezen illeszthetők a kétoldalú kapcsolatok javítása kinyilvánított szándékának keretei közé".
Ugyanakkor nem egyszerre végezték ki mindnyájukat, egyeseket az 1943-as krasicai csata után, másokat 1945 májusában, a háború befejeztével mészároltak le. A Jazovka Jamai-i tömegsírból exhumált földi maradványokat, amelyeket július 13-17. között hoztak a felszínre szakemberek, a zágrábi kriminalisztikai intézetbe szállították, ahol antropológiai vizsgálatnak vetik alá. Ezt követően méltó nyugalomra helyezik őket. Az emléktemető helyszínéről a minisztérium még egyeztet a helyi önkormányzattal és plébániával, valamint azokkal a civil szervezetekkel, amelyek az áldozatok emlékét őrzik. A tárca közleményében azt írta: a Jazovka Jama-i tömegsírban talált emberi maradványok exhumálását a zágrábi megyei bíróság rendelte el annak a törvénynek az alapján, amely a második világháborúban és az az utáni időszakban elesett katonák felkutatásáról, a katonatemetők létesítéséről, elrendezéséről és fenntartásáról szól. A nácikkal szimpatizáló horvát alakulatok és a kommunista partizánok között súlyos összecsapások zajlottak a második világháborúban.