Ekkor emlékezett meg az... Régészeti kutatás Szilvásvárad-Lovaspálya lelőhelyen Szilvásvárad délkeleti részén, a Szalajka-patak völgyszakaszán, ahol a patak a hegyből leszaladva, kissé lelassul, a völgy kiszélesedik, a hosszú évezredek folyamán kedvező feltételek alakultak ki a megtelepülésre. A terület hegyvidéki jellege miatt kevés a nagyobb település... Az egri szüret Az egri borvidéken a szüret kezdő időpontja hagyományosan Szent Mihály napjához (szeptember 29. ) kötődött, ám a munka megkezdéséhez a földesúr, azaz a káptalan és püspökség, illetve a városi tanács határozatára volt szükség. Az egri Fájdalmas búcsú A Szervita templom búcsúja a Fájdalmas vagy Servita búcsú, Eger városának legnagyobb búcsúja, amit szeptember harmadik vasárnapján, Fájdalmas Anya ünnepén tartanak. A búcsúhoz kapcsolódó tárgyakról, a fogadalmi adományról a viaszofferről és a címeres mézesbáb mintafáról szól blogbejegyzésünk. E JELBEN GYŐZNI FOGSZ! Az év legrövidebb éjszakája, a nyári napforduló a legtöbb kultúrában a Nap, a fény diadalának ünnepe volt.
Később családja is kiszabadult. Az 1550-es évek végén Dobó újabb birtokadományokra tett szert, köztük Léva vára és uradalma volt a legjelentősebb, ahová hamarosan rezidenciáját is áttette. Véglest zálogbirtokként szerezte meg, Göncöt és Telkibányát pedig megvásárolta, és ezzel bekerült a leggazdagabb magyarországi főurak közé. 1562-ben bányavárosi főkapitánnyá nevezte ki I. Ferdinánd. Feladata a bányavidék városainak és várainak megvédelmezése volt. A Habsburg-hű főúr kapcsolata a bécsi udvarral I. Ferdinánd király halála után megromlott. Ebben közrejátszott egy, a Magyar Kamara által ellene folytatott birtokper, valamint több más főúrral együtt abba a gyanúba keveredett, hogy át akarna térni az erdélyi uralkodó, Szapolyai János Zsigmond pártjára. A vád soha nem bizonyosodott be. Dobó élete végéig rendületlenül tagadta azt, és élettörténetén végigtekintve valóban nehezen képzelhető el, hogy Habsburg-ellenes összeesküvésben vett volna részt. Pozsony várában tartották fogva mintegy két évig.
1572 áprilisában szabadult ki, miután hitlevélben fogadott ismételt hűséget az udvarnak. Hazatért szerednyei birtokára, ahol azonban hamarosan elhunyt. Holttestét Ruszka templomában helyezték örök nyugalomra. Sikereinek csúcsán, életének delén erdélyi vajdának is kinevezik, és annak alkonyán sötét börtönökben sínylődve szenvedte a "Habsburg-hálát" Márvány reneszánsz szarkofágját fia készítette és helyezte el a dobóruszkai templom szentélyében. A ma is itt látható síremlék oldallapjai eredetiek, a híres fedlap viszont csak másolat. Az eredeti márvány sírkőfedlap ma az egri Dobó István Vármúzeumban látható, a Hősök termében, kiegészítve az oldallapok másolatával és egy később a sírkőhöz került úgynevezett "rákfarkas" márványsisakkal. A fedlap igen kalandos úton került Egerbe, amit Mikszáth Kálmán is megemlít a Különös házasság című regényében. Dobó István maradványainak pontos helyét a dobóruszkai templomon belül egészen a legutóbbi időkig nem ismerték, és a régészek csak 2008-ban, mintegy kétéves kutatás után tudták teljes biztonsággal azonosítani.
A jövedelmekből nagyarányú várerődítési munkálatokat kezdett, amelyek célja az volt, hogy a várat akkoriban korszerű, új-olasz bástyás rendszerű védművekkel erősítse meg. Ezek közül ma is látható a Dobó-bástya, a Tömlöc-bástya. 1550-ben feleségül vette Sulyok Sárát, a házasság révén rokoni kapcsolatba került a Balassa és a Bocskai családdal. A nevéhez fűződő legemlékezetesebb esemény Eger várának megvédelmezése volt 1552-ben. Temesvár és Szolnok vára már elesett, és a fenyegetően közeledő hatalmas túlerőben lévő oszmán hadakat csak a Dobó várkapitánysága alatti Eger várának mintegy kétezer főnyi védőserege tudta megállítani. Ezt követően Dobó István a Ferdinánd által megszerzett Erdély vajdája lett (1553–56). Dobónak és leszármazottainak még ebben az évben bárói rangot adományozott az uralkodó, így a család bekerült a főrangúak körébe. Az Erdélybe 1556 őszén visszatérő Szapolyaiak és híveik Dobót és családját fogságba vetették. Szamosújvár várából egy kötélhágcsón leereszkedve szökött meg 1557 novemberében.