Cziffra György Fia: Ezért Nem Szabad Elfelejtenünk Cziffra Györgyöt
- Cziffra György fia halálát soha nem tudta kiheverni – Egy lenyűgöző és drámai életpálya - Hírnavigátor
- Cziffra György (karmester) – Wikipédia
Cziffra György fia halálát soha nem tudta kiheverni – Egy lenyűgöző és drámai életpálya - Hírnavigátor
- Lotto nyeroszamok 2020 w
- 7 osztály történelem munkafüzet megoldások
- Építőanyag áremelkedés 2020
- Kispesti megan vérvételi hely movie
- Komplett függöny kivitelezés egyedi igényekre szabva
- Sisi park győr
- A lány - Sorozat Plus
- A zongorafenomén | Magyar Narancs
- Fidelio Napi Zene – Cziffra György és fia Mendelssohnt ad elő - Fidelio.hu
- Szerbia európai unió tagja
- Cziffra György (karmester) – Wikipédia
Száz esztendeje, november 5-én született Cziffra György, az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar zongoraművész. Neki állított emléket most a 13. kerület. A XIII. kerületi önkormányzat a Cziffra György Emlékévhez kapcsolódva szoborral állított örök emléket az egykori angyalföldi zongoravirtuóznak a róla elnevezett Cziffra György parkban. A szobor alkotója Meszlényi Molnár János, aki az önkormányzat meghívásos pályázatán a három résztvevő közül – szakmai zsűri javaslata alapján – nyerte el a lehetőséget. Cziffra György 1921. november 5-ben született Budapesten, és Franciaországban hunyt el 1994. január 15-én. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar zenei előadóművész volt. Improvizációs készsége minden országban lenyűgözte a koncerttermek közönségét. Játékát Liszt Ferencéhez hasonlítják. A 20. század legnagyobb zongoraművészeivel emlegetik egy sorban, Horowitzcal, Rubinsteinnel, Richterrel. Repertoárján főként Schumann, Chopin, Liszt, Grieg, Brahms és Rahmanyinov művei szerepeltek, illetve Liszt-stílusú saját átiratai.
Cziffra György (karmester) – Wikipédia
Hamarosan kora egyik legkeresettebb zongoristája lett, versengtek érte zenekarok és koncerttermek – a Carnegie Hall, a Royal Festival Hall, a Hollywood Bowl, a Tonhalle. 1969-ben saját nemzetközi versenyt alapított Versailles-ban, felújította és koncertteremmé alakította a romos senlis-i kápolnát, amelyet Liszt Ferencről nevezett el. Üvegablakait Joan Miró készítette. Itt évről évre a legnevesebb muzsikusok léptek fel. Charles de Gaulle francia köztársasági elnök a zenekedvelő felesége kérésére meghívta Cziffrát az Élysée-palotába, ezt követően kapta meg a francia állampolgárságot a zongoraművész. Hatvan éves, amikor egyetlen fia – aki karmesterként rendszeres muzsikustársa is volt – meghalt egy otthoni tűzbalesetben. Cziffra onnantól nem koncertezett zenekarral és lemezfelvételt sem készített. Magyarországgal kivételt tett: fia halála után két héttel minden erejét összeszedve az első Budapesti Tavaszi Fesztiválon a magyar közönség kedvéért lépett színpadra. 72 évesen egy Párizs környéki klinikán halt meg.
Ferenczy György, a Zeneakadémia zongoraprofesszora, 1954-ben emelte ki Cziffrát az éjszakából és a komolyzene felé irányította. Kapott egy szerény, filharmóniai ösztöndíjat és kitartóan kezdett dolgozni. Munkaerkölcse példás volt. Technikailag nem volt, mit tanulnia, a zenei stílusokat tanulmányozta. Az ezt követő években a magyar koncertélet sztárja lett. Persze akadtak ellenségei és riválisai is. Idegen sejt volt az akkori zenei élet szövetében. Féltékenyek voltak a könnyűzenéből jött virtuózra. Kevés fellépést kapott. A Rádióban nem játszhatott és külföldre is alig akarták kiengedni. Bár 1956-ban tettek irányába gesztusokat – például a Liszt Ferenc-díjjal és lemezfelvétellel. Életének egyik meghatározó eseménye volt 1956. október 22. amikor Bartók II. Zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián. A közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva – írták később a kritikusok. Sokan máig állítják, hogy ennek a hangversenynek nem kis része volt a 23-i hangulat alakításában. A határ átmeneti megnyitását kihasználva, családjával elhagyta Magyarországot.
– írja az 1936-ban megjelent zenei almanach, a Dr. Molnár Imre által szerkesztett A magyar muzsika könyve. László Ferenc: Cziffra György Cziffra György pályája úgy indult, ahogyan megannyi más rendkívüli muzsikus tehetségé: képességeinek korai felismerésével és a csodagyermekség szenzációjával. Az angyalföldi cigányzenész családba született majdani zongorafenomén (aki utóbb visszaemlékezéseiben következetesen a kávéházi... Mácsai János: A virtuozitás Cziffra György kalandregénybe illő élettörténetét talán többen ismerik, mint művészetét, hangfelvételeit. Világraszóló sikerekben és szörnyű tragédiákban egyaránt része volt. A mélységbe taszítottság után tehetsége révén sorsában mindig – ahogy ő mondta... Legendák a legendáról "Cziffra György egy fenomén volt. Személyesen nem ismertem sajnos, de annyi legendás történetet hallottam róla, hogy néha azt hiszem: én is ismertem. A szabad zenei asszociációk mestere volt, utánozhatatlan technikával. Nyomorúságos és küzdelmes út után került a világ tetejére, és ott is tudott maradni.
A helyiség megérdemelte a nevét, mert bizonyos vendégeinek a buzgalma olyan nagy volt, hogy épp csak annyi időre hagyták el a söntést, hogy hazamenjenek és kialudják heti kis delíriumukat. Nemcsak zongoristának szerződtetett, hanem ha két dallam közt ennek szüksége mutatkozik, kidobóembernek. Így történt, hogy beiktattak munkahelyemen úgy is, mint testőrt, úgy is mint a népek számára oly fontos kultúra terjesztőjét. " Cziffra György és felesége, az egyiptomi származású Soleilka Velencében Forrás: A családi archívumból Tizenkilenc évesen egy életre beleszeretett az egyiptomi Soleilkába. Mázlija volt, mert a végzet asszonya viszontszerette. Az esküvői ebédet, húsz deka lóparizert, fejedelmi körülmények között, egy padon ülve fogyasztotta el az ifjú pár. A fia, legkisebb György még meg sem született, ő már az ukrán fronton dagasztotta a sarat, ahol a magas rangú Wehrmacht-tisztek inni is elfelejtettek a játékától. Cziffra akkor már két éve nem ért zongorabillentyűhöz, és mindössze két órája volt a gyakorlásra.