Vigyázott a már meglévő építészeti értékekre és harmonikus szépségekre. Nem ő akart kitűnni és bizonyítani, hanem az épület kiteljesedését vonta előtérbe. A [korábbi], 1847-es formából meghagyta a kapualj és kör alakú lépcsőház formáját. Az igényes mintázattal lerakott burkolatot és a belső terek kecses boltozatait. Az utcára tekintő zárterkélyek kereteinek mintázata is változatlanul megmaradt. Azután átalakította az épület homlokzati díszítését, a főbejárati kapuzatot, a lépcsőkorlátokat és a tetőszerkezet egy részét - az Újteleki utcai homlokzat két sarkán kupolás díszeket emelt. És ami miatt először felfigyeltem e házra? Talán kevesen láthatták, de nagyon szép és eleven. A lépcsőház ívelő lépcsősora előtt álló antik férfiszobor, aki felfelé mutató karjával szinte emeli a tekintetet, így mutatja meg a szűk térben áramló fény útját és tágítja a teret. Izgalmas, mozgalmas, különös műalkotás. Tervezőjét nem ismerjük. Születését pedig szomorú történet övezi. Egy itt lakó fiúcska halála, aki lezuhanva a lépcsőn nyakát szegte.
Pest megyei települések (ÚJ)
A monda szerint az ő emlékét őrzi a szobor. Hát nem így van. Nem tragédia, hanem szépség szolgálatában áll. Az épületről a szerző napjainkban készült fotóit itt tekinthetik meg. A fotósorozat többek között a lépcsőházba is bepillantást enged. Tóth Anikó; nyugdíjas tanárnő, aki hosszú évtizedeken át szeretettel és hozzáértéssel nevelte, oktatta Brennbergbánya ifjúságát. És itt, a Rákóczi utcai házban él születése óta. Kunt Mihály (1891-1924). Építész és 1914-20 között városunk mérnöke volt. A ház korábbi, klasszicista formájában 1847-ben épült, tervezője ismeretlen. Forrás: Csatkai Endre: Soproni színházterv 1919-ből 1962/1. Gömöry Judit: Bővül a soproni műemlékek lajtstroma 2010/1. Nemes András, a Soproni Múzeum neves művészettörténésze A bejegyzés létrehozása: 2020. november 18.